top of page
Our poster for 2023 Whores Day.


Scroll down to find our call to action in English, German (including plain language or "Einfache Sprache"), Spanish, Portugese, Italian and Hungarian. More languages to follow.



A "Sentinel Species" is an organism used to detect risks to humans by providing an advance warning of harmful conditions. By lowering a caged canary into a mine shaft, miners test whether or not they, too, will be able to breathe in the mine.  

When their warning is heeded, a sentinel species has the capacity to preserve life. Simultaneously, sentinel species are exposed to toxicities that usually kill them. 

We come together this year on International Whores Day to remind the world that SEX WORKERS ARE THE CANARIES IN THE COAL MINE. Ever since we can remember, sex workers have served as a sentinel species for society. We are the vanguard. We call up from below when conditions are dangerous to signal hazards to the rest. Today, we have become a testing ground for increased state regulations, government control, and deadly, whorephobic stigma. We are being exposed to unliveable conditions and expected to survive. We will not bear it any longer. 

When new inequities ripple through a society, it is its canaries who are the first to be affected. In times of moral panic, regulating sex workers is always the first shot across the bow signaling the decline of freedoms and rights for women, queer, and trans folks across the board. For example, the first broad use of the speculum was to regulate the reproductive organs of 19th-century British whores, and we are no strangers to medical experimentation. Fast forward to 2018, the law known as FOSTA illegalized speech about prostitution online—and now, we have all felt the consequences with the advent of crazy-restrictive, so-called “community guidelines” that censor sexuality all over the internet.

Our mere visibility makes us a target. It UPSETS people to see sex workers in public because, by overtly and visibly taking control over our own bodies and sexuality, we subvert and threaten patriarchal rule. The politicians tell us thar our inconvenient, stunning, arousing, deviant, defiant community "must" be under tight state control, for our own "protection."

But, under the current prostitution "protection" law, who is protected? NOT our siblings who work these streets and can't get police to respond to stabbings and assaults. NOT the worker giving 50% of her revenue to the manager of her state-regulated brothel. NOT the worker whose bank account is suddenly closed by the Berliner Sparkasse because his job is on a list of "harmful professions" like gambling businesses and companies with a history of destroying the environment.

"But sex work is legal," some people tell us, "so it can't possibly be that bad."

However, stigmatization of sex workers remains so virulent that the government assigned the evaluation of the ProstituiertenSchutzGesetz to the Kriminologisches Forschungsinstitut Niedersachsen, or the "ciminological research institute of Lower Saxony." Are we still considered to be criminals? It certainly feels like it. Carrying a Hurenpass is like being branded with a scarlet letter: It feels like a punishment, even though WE'VE DONE NOTHING WRONG.

The Kriminologisches Forschunsinstitut has informed the goverment that their 3-year report will contain NO policy recommendations. That's fine with us. They are not qualified to tell us how our lives and bodies should be regulated. Sex workers are the only people who are experts on the subject of their own survival.

As CANARIES and a highly intersectional community, we have personal experience--and, therefore, insight--into pretty much every injustice and inequity you care to name. As a sentinel species, we feel these injustices first. Not only as sex workers, but as queer and trans people, as people of colour, as mirgrants, as disabled people, as neurodiverse people, as poor people, as workers. 

So, speaking from our own experiences as sex workers, we have four demands that will permanently reduce the institutional harm we currently experience, ensure the livelihood of sex workers, and create liveable futures for us and our communities and families: 

  1. We demand the end of the mandatory registration system for sex workers in Germany. 

  2. We demand that the Kriminologisches Forschungsinstitut Niedersachsen's evaluation of the ProstituertenSchutzGesetz includes meaningful input from a cross section of sex worker voices from across our wide spectrum of experiences in both the research phase and in the interpretation of the results. We demand inclusion in the government's development of policy recommendations and law reform after the results are in. 

  3. We demand that the Berliner Sparkasse and the other private financial institutions stop implementing policies that discriminate against sex workers because of their job.

  4. We demand that the Schöneberg police take attacks on sex workers seriously and respond quickly and with full attention. We demand that the police and the municipal government of Schöneberg in particular--and Berlin in general--come forward with a plan to prevent violence against street-based workers. We will not be treated as disposable.

On this International Whores Day, we are here once again as canaries to remind you: If it affects us as sex workers, it will only be a short while until it affects you, too. This is why we must band together to refuse a system that regulates our bodies and work; rejects our basic rights to health care, housing, and banking access; and propagates stigma against our very work--leading to increased police negligence, violence, and surveillance. We call out to the government, to those that equate us to criminals, to the banks, the SWERFS, and the whorephobes: Hear us and meet our demands!

Today, we're singing out to say when we center the experiences of sex workers in our collective reach towards liberation, we create an even more emancipatory future for everyone. We are the tip of the spear, and as such, we refuse to continue to allow harm to be done to us, to our communities, and to you. Sex worker rights are queer rights. Sex worker rights are BIPOC rights. Sex worker rights are migrant rights. Sex worker rights are disabled rights. Sex worker rights are trans rights. Sex worker rights are worker's rights. Sex worker rights are human rights.

Listen closely for our canary-call. Fight for sex workers rights, fight for us all.




Wir kommen in diesem Jahr zum Internationalen Hurentag zusammen, um die Welt daran zu erinnern, dass SEXARBEITER*INNEN DIE KANARIENVÖGEL IM  KOHLESCHACHT sind. Seit wir uns erinnern können, dienen Sexarbeiter*innen als Warnruf für gesellschaftliche Gefahren. Wir sind die Vorhut. Wir rufen von unten herauf, wenn die Bedingungen gefährlich sind, um die anderen vor Gefahren zu warnen. Wir werden weiterhin zu Versuchsobjekten für zunehmende staatliche Vorschriften und Kontrolle sowie für tödliche, hurenfeindliche Stigmatisierung gemacht. Man setzt uns unerträglichen Bedingungen aus und erwartet, dass wir überleben. Wir werden das nicht länger hinnehmen.

Schon unsere Sichtbarkeit macht uns zur Zielscheibe. Es macht Leute wütend, Sexarbeiter*innen in der Öffentlichkeit zu sehen. Denn indem wir offen und sichtbar die Kontrolle über unseren eigenen Körper und unsere Sexualität übernehmen, untergraben und bedrohen wir das Patriarchat. Politiker*innen sagen uns, dass unsere unbequeme, tolle, aufrüttelnde, deviante und aufmüpfige Community zu unserem eigenen "Schutz" unter strenger staatlicher Kontrolle stehen "muss".

Aber wer wird durch das derzeitige Prostitutierten"Schutz"Gesetz (ProstSchG) geschützt? NICHT unsere Geschwister, die auf der Straße arbeiten, während die Polizei nicht auf Messerattacken und Überfälle reagiert. NICHT die Kolleg*innen, die 50% ihres Umsatzes an den Betreiber ihres staatlich regulierten Bordells abgeben. NICHT der Kollege, dessen Bankkonto plötzlich von der Berliner Sparkasse gesperrt wird, weil sein Job neben Tätigkeiten im Glücksspiel und Unternehmen, die in der Vergangenheit die Umwelt zerstört haben, auf einer Liste "schädlicher Berufe" zu finden ist.

"Aber Sexarbeit ist doch legal", sagen uns manche, "also kann es doch nicht so schlimm sein".

Die Stigmatisierung von Sexarbeiter*innen ist jedoch nach wie vor so virulent, dass die Regierung die Evaluierung des ProstSchG dem Kriminologischen Forschungsinstitut Niedersachsen (KfN) übertragen hat. Werden wir immer noch als Kriminelle betrachtet? So fühlt es sich jedenfalls an. Den Hurenpass zu tragen, ist wie mit einem scharlachroten Buchstaben gebrandmarkt zu sein: Es fühlt sich an wie eine Bestrafung, obwohl wir nichts Falsches getan haben.

Nach 3 Jahren Forschung wird der Bericht des KfN KEINE politischen Empfehlungen beinhalten. Das ist für uns in Ordnung. Das KfN ist nicht qualifiziert, uns zu sagen, wie unser Leben und unser Körper geregelt werden sollten. Sexarbeiter*innen sind die einzigen Experten*innen für ihr eigenes (Über-)Leben.

Als eine äußerst intersektionale Community haben wir persönliche Erfahrungen - und damit Einblicke - in so ziemlich jede Ungerechtigkeit und Ungleichheit, die man sich vorstellen kann. Ausgehend von unseren eigenen Erfahrungen als Sexarbeiter*innen haben wir vier Forderungen, die die institutionelle Gewalt, die wir derzeit erfahren, dauerhaft verringern sowie die Existenzgrundlage von Sexarbeiter*innen sichern und eine lebenswerte Zukunft für uns und unsere Communities und Familien schaffen werden:

  1. Wir fordern das Ende der Zwangsregistrierung für Sexarbeiter*innen in Deutschland.

  2. Wir fordern das KfN auf, bei der Evaluation des ProstSchG die Stimmen von Sexarbeiter*innen mit unserem breiten Erfahrungsspektrum sowohl in der Erhebungsphase als auch der Auswertungsphase umfassend einzubeziehen. Wir fordern, dass die Regierung nach Veröffentlichung der Evaluation Sexarbeiter*innen in die Entwicklung von Gesetzesreformen auf Augenhöhe einbindet.

  3. Wir fordern, dass die Berliner Sparkasse und andere Banken aufhören, eine Politik zu verfolgen, die Sexarbeiter*innen aufgrund ihres Berufes diskriminiert.

  4. Wir fordern, dass die zuständigen Polizeidezernate Angriffe auf Sexarbeiter*innen ernst nehmen. Wir fordern, dass die Schöneberger Polizei und  Bezirksverwaltung - sowie die Berliner Regierung im Allgemeinen - die Handlungsempfehlungen des Runden Tisches Sexarbeit mit einem Fokus auf Gewaltprävention im Bereich der Straßensexarbeit umfassend umsetzen.

Heute sind wir laut, um aufzuzeigen, dass wir eine noch emanzipatorischere Zukunft für alle schaffen können, wenn wir die Erfahrungen von Sexarbeiter*innen in den Mittelpunkt unseres gemeinsamen Strebens nach Befreiung stellen. Wir sind die Vorhut, und als solche weigern wir uns, weiterhin zuzulassen, dass uns, unseren Communities und euch Schaden zugefügt wird. Hurenrechte sind Rechte von Queers. Hurenrechte sind BIPoC-Rechte. Hurenrechte sind Migrant*innenrechte. Hurenrechte sind Behindertenrechte. Hurenrechte sind Trans*-Rechte. Hurenrechte sind Arbeiter*innenrechte. ​​​​​​​Hurenrechte sind Menschenrechte.​​​​​​​​​

Hört genau auf unseren Ruf. Kämpft für die Hurenrechte, kämpft für uns alle.



Es ist Internationaler Huren-Tag!
Wir Sex-Arbeiterinnen fordern unsere Rechte ein. 
Sex-Arbeiterin ist ein anderes Wort für Hure.
Nicht alle, die Sex-Arbeit machen, sind Frauen.

Wir erinnern die Gesellschaft: Wir sind da!
Wir wollen bessere Bedingungen. 
Schon immer haben Sex-Arbeiterinnen die Gesellschaft gewarnt.
Früher im Bergbau haben Kanarien-Vögel vor Gefahren gewarnt.
Heute warnen WIR. 
Wir sind die Kanarien-Vögel der Gesellschaft.

Der Staat macht uns Vorschriften.
Der Staat kontrolliert uns.
Der Staat stigmatisiert uns. Das bedeutet: Wir werden abgewertet.
Unsere Bedingungen sind schlecht. Es wird erwartet, dass wir damit leben.
Wir werden das nicht länger hinnehmen!
Es macht Leute wütend, Sex-Arbeiterinnen in der Öffentlichkeit zu sehen. 
Wir sind eine Zielscheibe für ihre Angst und Wut.
Denn wir haben die Kontrolle über unsere Körper und unsere Sexualität.
Damit bedrohen wir das Patriarchat. 
Patriarchat bedeutet: Ein Werte-System, das von Männern geprägt und kontrolliert wird.
Politiker wollen uns streng kontrollieren. 
Sie finden uns unbequem, trotzig und wild. Sie wollen uns vor uns selber schützen.
Das ist für uns kein Schutz. Das ist Kontrolle. 
Wir brauchen ihre Kontrolle nicht!
Wir wollen ihre Kontrolle nicht! 

Es gibt ein Gesetz, das Sex-Arbeiterinnen schützen soll. 
Es heißt Prostitutierten-Schutz-Gesetz (ProstSchG).
Aber es schützt uns NICHT. 
Es schützt NICHT die Sex-Arbeiterinnen, die auf der Straße arbeiten.
Es schützt NICHT die Kolleginnen, die 50% ihres Einkommens an das Bordell geben müssen.
Es schützt NICHT den Kollegen, der sein Bankkonto verliert, weil sein Beruf als „schädlich“

Manche sagen: 
"Aber Sexarbeit ist doch legal. Also kann es nicht so schlimm sein".
Wir sagen: Es ist schlimm! 

Wir werden stigmatisiert. Das bedeutet: wie Kriminelle betrachtet.
Das Gesetz, das uns schützen soll, wird von einem kriminologischen Institut bewertet.
Kriminologisch bedeutet: Die Lehre vom Verbrechen.
Wir sind nicht kriminell. 
Wir sind keine Verbrecher.

Es fühlt sich wie eine Bestrafung an.
Der Huren-Pass fühlt sich wie ein negativer Stempel an.
Wir haben nichts Falsches getan.
Das kriminologische Institut hat 3 Jahre lang über uns geforscht.
Sie haben keine Empfehlung an die Politik.
Das ist gut. 
Nur wir können über unsere Leben und unsere Körper bestimmen.
Nur wir sind Experten für unsere Lebenswelt.
Wir sind sehr unterschiedlich. Wir sagen dazu: intersektional.
Das bedeutet, dass wir von mehreren Seiten unterdrückt werden.
Wir kennen viele Arten von Ungerechtigkeit. 
Wir wollen unsere Existenz sichern.
Wir wollen keine Gewalt mehr erleiden.
Wir wollen eine lebenswerte Zukunft.
Unsere Familien und Freunde sollen sicher und gut leben.
Deswegen haben wir 4 Forderungen:

Wir fordern, dass Sex-Arbeiterinnen sich nicht mehr beim Amt registrieren müssen.

Wir fordern Mitsprache bei den Gesetzen, die uns schützen sollen.

Wir fordern, dass wir bei der Berliner Sparkasse und anderen Banken ein Konto haben

Wir fordern, dass die Polizei uns beschützt, wenn wir angegriffen werden.

Wir fordern von der Berliner Regierung, auf die Empfehlungen unseres Runden Tisches zu

Heute sind wir laut.
Wir wollen selber unsere Zukunft bestimmen. 
Wir wollen frei sein. 
Wir wollen sicher arbeiten und leben.

Huren sind vielfältig und unterschiedlich.
Aber wir alle verdienen Rechte!
Huren-Rechte sind Menschen-Rechte.

Hört auf unseren Ruf.
Kämpft für die Huren-Rechte.
Kämpft für uns alle.



Una "especie centinela" es un organismo utilizado para detectar riesgos para el ser humano, ya que avisa con
anticipación de condiciones nocivas. Colocando un canario enjaulado en el pozo de una mina, las personas que
trabajan en ellas comprueban si también podrán respirar en su interior.

Cuando se hace caso de su advertencia, una especie centinela tiene la capacidad de preservar la vida. Al mismo
tiempo, las especies centinela se exponen a toxicidades que normalmente las matan.

Este año nos reunimos en el Día Internacional de les Prostitutes para recordar al mundo que TRABAJADORES DEL
SEXO SON LOS CÁNAROS DE LA MINA DE CARBÓN. Nosotres trabajadores del sexo hemos servido, desde que
tenemos memoria, como especies centinela de la sociedad. Somos la vanguardia. Alertamos desde abajo cuando las
situaciones son peligrosas para señalar los peligros a los demás. Nos hemos convertido en un campo de
experimentación para el aumento de las normativas estatales, el control gubernamental y el estigma mortal de puta.
Nos están exponiendo a condiciones imposibles para vivir y se espera que sobrevivamos. Ya no vamos a tolerarlo

Cuando en una sociedad se propagan nuevas desigualdades, sus canarios son los primeros afectados. En tiempos de pánico moral, la regulación de trabajadores del sexo es siempre la primera señal de la reducción de las libertades y los derechos de las mujeres, los inmigrantes, los homosexuales y las personas trans* en todos los ámbitos. Por
ejemplo, el primer uso a gran escala del espéculo fue para regular los órganos reproductores de las prostitutas
británicas en el siglo XIX, y la experimentación médica no nos es ajena. En 2018, la ley conocida como FOSTA ilegalizó el discurso sobre la prostitución online, y ahora todes hemos sufrido las consecuencias con la aparición de las llamadas "directrices de la comunidad", que son muy restrictivas y censuran la sexualidad en toda internet.

Nuestra mera visibilidad nos convierte en un blanco. A la gente le molesta ver a profesionales del sexo en público
porque, al asumir abierta y visiblemente el control sobre nuestros propios cuerpos y sexualidad, subvertimos y
amenazamos la dominación patriarcal. Los políticos nos dicen que nuestra inconveniente, deslumbrante, provocativa,
desviada y desafiante comunidad "debe" estar bajo estricto control estatal para nuestra propia "protección".

Sin embargo, según la actual Ley de Protección de les Prostitutes (ProstituiertenSchutzGesetz), ¿quién está
protegide? NO les colegas que trabajan en esas calles y no pueden conseguir que la policía responda a
apuñalamientos y agresiones. NO la trabajadora que entrega el 50% de sus ingresos al gerente de su burdel regulado por el Estado. NO la trabajadora del sexo a la que la Berliner Sparkasse cierra de repente su cuenta bancaria porque su profesión figura en una lista de "profesiones nocivas", junto a las casas de apuestas y las empresas con un historial de destrucción del medio ambiente.

"Pero el trabajo sexual es legal", nos dicen algunas personas, "y por eso no es posible que sea así de grave”.

De todas formas, la estigmatización de trabajadores del sexo sigue siendo tan hostil que el gobierno ha encargado la
evaluación de la Ley de Protección de les Prostitutes al Kriminologisches Forschungsinstitut Niedersachsen, o
"Instituto de Investigación Criminológica de la Baja Sajonia". ¿Se nos sigue considerando delincuentes? Parece que sí. Llevar un Hurenpass o "pasaporte de puta" es como estar marcado con una letra escarlata: la sensación es de castigo, aunque NO HEMOS HECHO NADA MAL.

El Kriminologisches Forschunsinstitut ha comunicado al Gobierno que su informe de tres años no contendrá
recomendaciones sobre normas o directrices. Para nosotros, eso es fantástico. No están cualificados para decirnos
cómo deben regularse nuestras vidas y nuestros cuerpos. Trabajadores del sexo son las únicas personas expertas en el tema que se refiere a su propia supervivencia.

Como CANARIOS y una comunidad altamente interseccional, tenemos experiencia personal -y por lo tanto
conocimiento- de casi todas las injusticias y desigualdades que se pueda nombrar. Como especies centinela, somos
las primeras en sentir estas injusticias. No sólo como trabajadores del sexo, sino también como personas queer y
trans*, como personas no blancas, como personas migrantes, como personas con discapacidad, como personas
neuro diversas, como personas pobres y como trabajadores.

Así que, hablando desde nuestra propia experiencia como trabajadores del sexo, tenemos cuatro reivindicaciones
que reducirán permanentemente el daño institucional que sufrimos actualmente, garantizarán los medios de
subsistencia de les trabajadores del sexo y crearán un futuro habitable para nosotres y nuestras comunidades y



  1. Exigimos el fin del sistema de registro obligatorio para todes trabajadores del sexo en Alemania.

  2. Exigimos que la evaluación de la Ley de Protección de Prostitutes (ProstituertenSchutzGesetz) por parte del
    Kriminologisches Forschungsinstitut Niedersachsen incluya contribuciones significativas de una amplia
    diversidad de voces de trabajadores sexuales, tanto en la fase de investigación como en la interpretación de
    los resultados. Exigimos que nos incluyan en el desarrollo de las recomendaciones políticas del gobierno y la
    reforma de la ley después de obtenidos los resultados.

  3. Exigimos que la Berliner Sparkasse y demás instituciones financieras privadas dejen de aplicar políticas que
    discriminan a trabajadores del sexo por su trabajo.

  4. Exigimos que la policía de Schöneberg se tome en serio los ataques contra trabajadores del sexo y responda rápidamente y con toda su atención. Exigimos que la policía y el gobierno municipal de Schöneberg en particular -y de Berlín en general- elaboren un plan para prevenir la violencia contra trabajadores del sexo que trabajan en la calle. No nos tratarán como si fuéramos desechables.

En este Día Internacional de les Prostitutes, estamos aquí una vez más como canarios para recordarles que: si nos afecta a nosotres como trabajadores del sexo, no tardará en afectarles a ustedes también. Por eso debemos unirnos
para rechazar un sistema que regula nuestros cuerpos y nuestro trabajo; rechaza nuestros derechos básicos a la
salud, la vivienda y el acceso a la red bancaria; y propaga el estigma contra nuestro propio trabajo, lo que conduce a
un aumento del rechazo, la violencia y la vigilancia policial. Lanzamos un llamado al gobierno, a quienes nos
equiparan con delincuentes, a los bancos, a las SWERFS (feministas radicales excluyentes de las trabajadoras
sexuales) y a les "puta fobicos": escúchennos y atiendan nuestras demandas.

Hoy gritamos para decir que cuando centramos las experiencias de les trabajadores sexuales en nuestro alcance
colectivo hacia la liberación, creamos un futuro aún más emancipador para todes. Somos la punta de la lanza y, como tales, nos negamos a seguir permitiendo el daño que se nos hace a nosotres, a nuestras comunidades y a ustedes. Los derechos de les trabajadores del sexo son derechos queer. Los derechos de les trabajadores del sexo son los derechos de las personas no blancas. Los derechos de les trabajadores del sexo son los derechos de les migrantes. Los derechos de les profesionales del sexo son derechos de los discapacitados. Los derechos de las personas que ejercen el trabajo sexual son derechos de las personas trans*. Los derechos de les profesionales del sexo son derechos de les trabajadores. Los derechos de les trabajadores del sexo son derechos humanos.

Escuchen con atención nuestra alerta canaria. Luchen por los derechos de los trabajadores del sexo, luchen por todes nosotres.



Uma "espécie sentinela" é um organismo utilizado para detectar riscos para os seres humanos pois ela oferece um
aviso prévio de condições nocivas. Ao colocar um canário enjaulado num poço de mina, as pessoas que trabalham
nas minas testam se também serão capazes de respirar dentro das mesmas.

Quando o seu aviso é escutado, uma espécie sentinela tem a capacidade de preservar a vida. Simultaneamente, as
espécies sentinela são expostas a toxicidades que normalmente as matam.

Este ano nos reunimos no Dia Internacional des Prostitutes para lembrar ao mundo que TRABALHADORES DO SEXO SÃO OS CANÁRIOS DA MINA DE CARVÃO. Profissionais do sexo têm servido, desde que nos lembramos, como espécies sentinela da sociedade. Nós somos a vanguarda. Alertamos a partir de baixo quando as situações são perigosas para assinalar os perigos aos demais. Nos tornamos um campo de experimentação para regulamentações estatais crescentes, controle governamental e para o estigma mortal de puta. Estamos sendo expostes a condições impossíveis de se viver e espera-se que sobrevivamos. Já não vamos suportar mais isto.

Quando novas desigualdades se propagam numa sociedade, são os seus canários os primeiros a serem afetados. Em tempos de pânico moral, a regulamentação des trabalhadores do sexo é sempre o primeiro sinal de declínio das
liberdades e dos direitos das mulheres, migrantes, homossexuais e pessoas trans* em todos os domínios. Por
exemplo, a primeira utilização em grande escala do espéculo foi para regular os órgãos reprodutivos das prostitutas
britânicas do século XIX, e a experimentação médica não nos é estranha. Avançando rapidamente para 2018, a lei
conhecida como FOSTA ilegalizou o discurso sobre prostituição online - e agora todes nós sofremos as consequências com o surgimento das chamadas "diretrizes da comunidade", altamente restritivas e que censuram a sexualidade em
toda a internet.

A nossa mera visibilidade faz de nós um alvo. É perturbador para as pessoas verem profissionais do sexo em público
porque ao assumirmos abertamente e de forma visível o controle sobre os nossos próprios corpos e sexualidade,
subvertemos e ameaçamos o domínio patriarcal. Os políticos nos dizem que a nossa comunidade inconveniente,
atordoante, provocante, desviante e desafiadora "deve" estar sob rígido controle do Estado, para nossa própria

No entanto, nos termos da atual Lei de Proteção de Prostitutes (ProstituiertenSchutzGesetz), quem é que está
protegide? NÃO nosses companheires que trabalham nestas ruas e não conseguem que a polícia responda a
esfaqueamentos e agressões. NÃO a trabalhadora que dá 50% do seu rendimento ao gerente do seu bordel
regulamentado pelo Estado. NÃO aquele profissional do sexo cuja conta bancária é subitamente encerrada pela
Berliner Sparkasse porque a sua profissão consta numa lista de "profissões nocivas", junto às casas de apostas e às
empresas com um histórico de destruição do meio ambiente.

"Mas o trabalho sexual é legal", nos dizem algumas pessoas, "por isso não é possível que seja assim tão grave".

Sem embargo, a estigmatização des profissionais do sexo continua a ser tão hostil que o governo atribuiu a avaliação da Lei de Proteção de Prostitutes ao Kriminologisches Forschungsinstitut Niedersachsen, ou "Instituto de Investigação Criminológica da Baixa Saxônia". Continuamos a ser considerades criminoses? É o que parece. Carregar um Hurenpass ou “Passaporte de Puta” é como ser marcade com uma letra escarlate: A sensação é de castigo, apesar de NÃO TERMOS FEITO NADA DE ERRADO.

O Kriminologisches Forschunsinstitut informou o governo de que o seu relatório de três anos não conterá quaisquer
recomendações sobre normas ou diretrizes. Para nós, isso é ótimo. Eles não estão qualificados para nos dizer como
as nossas vidas e corpos devem ser regulados. Trabalhadores do sexo são as únicas pessoas que são especialistas no assunto referente à sua própria sobrevivência.

Como CANÁRIOS e uma comunidade altamente interseccional, temos experiência pessoal - e, portanto,
conhecimento - de praticamente todas as injustiças e desigualdades que se queira nomear. Como espécies sentinela, sentimos estas injustiças primeiro. Não só como trabalhadores do sexo, mas também como pessoas queer e trans*, como pessoas não brancas, como pessoas migrantes, como pessoas com deficiência, como pessoas neuro diversas, como pessoas pobres e como trabalhadores.

Por isso, falando a partir das nossas próprias experiências como trabalhadores do sexo, temos quatro exigências que
reduzirão permanentemente os danos institucionais que atualmente sofremos, assegurarão a subsistência des
trabalhadores do sexo e criarão um futuro habitável para nós e para as nossas comunidades e famílias:

  1. Exigimos o fim do sistema de registo obrigatório para todes trabalhadores do sexo na Alemanha.

  2. Exigimos que a avaliação da Lei de Proteção de Prostitutes (ProstituertenSchutzGesetz) feita pelo Kriminologisches Forschungsinstitut Niedersachsen inclua uma contribuição significativa de uma ampla diversidade de vozes de trabalhadores do sexo, tanto na fase de investigação como na interpretação dos resultados. Exigimos que nos incluam no desenvolvimento de recomendações de políticas governamentais e reforma da lei após a obtenção dos resultados.

  3. Exigimos que a Berliner Sparkasse e as outras instituições financeiras privadas deixem de implementar políticas que discriminem trabalhadores do sexo devido ao seu trabalho.

  4. Exigimos que a polícia de Schöneberg leve a sério os ataques contra trabalhadores do sexo e responda rapidamente e com toda a atenção. Exigimos que a polícia e o governo municipal de Schöneberg em particular - e de Berlim em geral - apresentem um plano para prevenir a violência contra trabalhadores do sexo que trabalham na rua. Não seremos tratados como descartáveis.

Neste Dia Internacional des Prostitutes, estamos aqui mais uma vez como canários para lembrar-lhes que: se nos
afeta como trabalhadores do sexo, não vai demorar muito até que lhes afete também. É por isso que temos que nos
unir para recusar um sistema que regula os nossos corpos e o nosso trabalho; rejeita os nossos direitos básicos à
saúde, à habitação e ao acesso à rede bancária; e propaga o estigma contra o nosso próprio trabalho - levando ao
aumento da negligência, da violência e da vigilância policial. Apelamos ao governo, àqueles que nos equiparam a
criminosos, aos bancos, às SWERFS (do inglês: sex worker exclusionary radical feminist) e aos “puta fóbicos”:
Escutem-nos e atendam às nossas exigências.

Hoje, estamos gritando para dizer que quando centramos as experiências des trabalhadores do sexo em nosso
alcance coletivo em direção à libertação, criamos um futuro ainda mais emancipatório para todes. Somos a ponta da
lança e, como tal, nos recusamos a continuar permitindo o dano que nos é causado, às nossas comunidades e a
vocês. Os direitos des trabalhadores do sexo são direitos queer. Os direitos des trabalhadores do sexo são direitos de pessoas não brancas. Os direitos des trabalhadores do sexo são direitos de migrantes. Os direitos des trabalhadores do sexo são direitos des deficientes. Os direitos des trabalhadores do sexo são direitos trans*. Os direitos des trabalhadores do sexo são direitos des trabalhadores. Os direitos des trabalhadores do sexo são direitos humanos.

Escutem com atenção o nosso alerta de canário. Lutem pelos direitos des trabalhadores do sexo, lutem por todes nós.



Un animale “sentinella" è un organismo utilizzato per rilevare eventuali rischi per la salute dell’uomo, fornendo un preavviso in caso di situazioni potenzialmente pericolose. Calando un canarino in gabbia in un pozzo minerario, i minatori possono verificare se essi stessi riusciranno respirare nella miniera.


Quando il suo avvertimento viene ascoltato, una animale sentinella ha la capacità di salvare la vita. Al tempo stesso, gli animali sentinella sono esposti a sostanze tossiche che li possono uccidere.


Quest'anno, in occasione dell’International Whores’ Day, ci riuniamo per ricordare al mondo che NOI SEX WORKERS SIAMO I CANARINI NELLA MINIERA. Da quando ne abbiamo memoria, noi sex workers fungiamo da animale sentinella per la società. Siamo l'avanguardia. Quando si creano potenziali pericoli siamo noi a lanciare un avvertimento per segnalare tali pericoli agli altri. Siamo diventat* un banco di prova per i restringimenti delle normative statali, l’aumento del controllo governativo e del micidiale stigma whore-fobico. Siamo costrett* a condizioni invivibili e ci si aspetta che sopravviviamo. Non siamo più disposti ad accettarlo.


Quando nuove forme di ingiustizia emergono in una società, i primi a esserne colpiti sono i suoi canarini. In tempi di panico morale, la regolamentazione di coloro che vendono sesso è sempre il primo segnale di avvertimento che evidenzia il declino delle libertà e dei diritti delle donne, dei migranti, delle persone queer e trans* in qualsiasi ambito. Ad esempio, il primo ampio uso dello speculum fu quello di regolare gli organi riproduttivi delle prostitute britanniche del XIX secolo, e la sperimentazione medica non ci è estranea. Nel 2018, la legge nota come FOSTA ha reso illegale trattare il tema della prostituzione online, e ora ne abbiamo tutt* subito le conseguenze con l'avvento delle cosiddette "linee guida della comunità", assurdamente restrittive, che censurano la sessualità su Internet.


La nostra mera visibilità ci rende un bersaglio. Vedere sex workers in pubblico viene percepito come DISTURBANTE, perché, assumendo in modo palese e visibile il controllo del nostro corpo e della nostra sessualità, sovvertiamo e minacciamo il dominio patriarcale. I politici ci dicono che la nostra inappropriata, bizzarra, eccitante, deviante, provocatoria comunità "deve" essere sotto stretto controllo statale, per la nostra "protezione".


Tuttavia, secondo l'attuale legge sulla "protezione" delle prostitute, chi viene protetto? NON le nostre sorelle e fratelli che lavorano su queste strade e che non riescono a far intervenire la polizia in caso di accoltellamenti e aggressioni. NON la lavoratrice che dà il 50% delle sue entrate al gestore del suo bordello regolamentato dallo Stato. NON il lavoratore il cui conto in banca viene improvvisamente chiuso dalla Sparkasse di Berlino perché il suo lavoro fa parte di una lista di "professioni dannose", come le imprese di gioco d'azzardo e le aziende con una storia di disastro ambientale.


"Ma il lavoro sessuale è legale", ci dicono alcuni, "quindi non può essere così male".


Tuttavia, la stigmatizzazione di noi sex workers rimane così virulenta che il governo ha assegnato la valutazione della Prostituiertenschutzgesetz, (legge sulla protezione delle persone che si prostituiscono) al Kriminologisches Forschungsinstitut Niedersachsen, (Istituto di ricerca criminologica della Bassa Sassonia). Siamo ancora considerat* criminali? Così sembra. Portare con sé l'"Huren Pass" – la “carta d’identità della Puttana”, è come essere marchiat* con una lettera scarlatta: sembra una punizione, anche se noi non abbiamo fatto nulla di sbagliato.


Il Kriminologisches Forschungsinstitut ha informato il governo che il suo rapporto triennale non conterrà alcun suggerimento politico. Per noi va bene così. Loro non sono qualificati per istruirci su come le nostre vite e i nostri corpi dovrebbero essere regolamentati. Le persone che vendono sesso sono le uniche esperte in merito alla propria sopravvivenza.


Come CANARINI e come comunità fortemente intersezionale, abbiamo un'esperienza personale – dunque una conoscenza approfondita - di sostanzialmente ogni tipo di ingiustizia e disuguaglianza a cui si possa pensare. Come animali sentinella, percepiamo per prim* queste ingiustizie. Non solo come sex workers, ma anche come persone queer e trans*, come persone di colore, migranti, disabili, neurodivergenti, in povertà, lavoratrici.


In base quindi alle nostre esperienze come sex workers, abbiamo quattro richieste, al fine di ridurre permanentemente i danni istituzionali che stiamo attualmente subendo, di garantire il nostro sostentamento e creare un futuro vivibile per noi, le nostre comunità e le nostre famiglie:


1. Chiediamo l’eliminazione del sistema di registrazione obbligatoria per ogni sex worker in Germania.

2. Chiediamo che la valutazione della Prostituiertenschutzgesetz da parte del Kriminologisches Forschungsinstitut Niedersachsen includa un contributo significativo da parte di una sezione trasversale di voci di sex workers .provenienti dal nostro ampio spettro di esperienze, sia nella fase di ricerca che nell'interpretazione dei risultati. Al raggiungimento di questi chiediamo di essere inclus* nello sviluppo delle raccomandazioni politiche e della riforma della legge da parte del governo.


3. Chiediamo che la Berliner Sparkasse e le altre istituzioni finanziarie private smettano di attuare politiche discriminatorie nei confronti di noi sex workers sulla base della nostra professione.


4. Chiediamo che la polizia di Schöneberg prenda sul serio gli attacchi contro noi sex workers e che risponda rapidamente e con la massima sollecitudine. Chiediamo che la polizia e l'amministrazione comunale di Schöneberg in particolare - e di Berlino in generale - presentino un piano per prevenire la violenza contro sex workers che lavorano sulla strada. Non saremo trattat* come oggetti usa e getta.


In questo International Whores’ Day, siamo qui ancora una volta come canarini per ricordarvelo: se una cosa riguarda noi come sex workers, è solo questione di tempo prima che colpisca anche voi. Ecco perché dobbiamo unirci per rifiutare un sistema che regolamenta i nostri corpi e il nostro lavoro, che rifiuta i nostri diritti fondamentali all' assistenza sanitaria, all' alloggio e all' accesso alle banche, e che stigmatizza ulteriormente il nostro stesso lavoro - portando a un aumento della negligenza, della violenza e della sorveglianza da parte della polizia. Chiediamo al governo, a coloro che ci trattano come criminali, alle banche, agli SWERFS e alle persone whore-fobiche: ascoltateci e soddisfate le nostre richieste!


Cantiamo, oggi, per affermare che quando poniamo al centro le esperienze di sex workers nel nostro cammino collettivo verso la liberazione, creiamo un futuro ancora più emancipatorio per tutti. Siamo la punta della lancia e come tali ci rifiutiamo di continuare a permettere che venga fatto del male a noi, alle nostre comunità e a voi. I diritti di noi sex workers sono diritti delle persone queer. I diritti di noi sex workers sono i diritti delle persone BIPOC. I diritti di noi sex workers sono diritti dei migranti. I diritti di noi sex workers sono diritti delle persone disabili. I diritti di noi sex workers sono diritti delle persone trans*. I diritti di noi sex workers sono i diritti di coloro che lavorano. I diritti di noi sex workers sono diritti umani.

Ascoltate attentamente il nostro richiamo canoro. Lotta per i diritti dəi sex workers, lotta per tutti noi.



A “bioindikátor fajok” olyan élőlények, amelyeket az emberre jelentett veszélyek felismerésére használnak, mert képesek előre jelezni a veszedelmes környezeti állapotokat. Bányászok annak tesztelésére, hogy képesek lesznek-e lélegezni a bányában, egy ketrecbe zárt kanári madarat engednek le a bányaaknába.

Amennyiben a bányászok időben meghallják a kanári figyelmeztetését, a madárnak van esélye az életben maradásra. Ezzel egyidejűleg a tesztelés során olyan mérgező anyagoknak van kitéve, amelyek végül nagy eséllyel elpusztítják őt.

Idén azért gyűlünk össze a Nemzetközi Szexmunkások Napján, hogy emlékeztessük a világot arra, a SZEXMUNKÁSOK A KANÁRIK A SZÉNBÁNYÁBAN. Amióta csak az eszünket tudjuk, a szexmunkások a társadalom bioindikátor fajaként szolgálnak. Mi vagyunk az élcsapat. Alulról kiáltunk felfelé, hogy jelezzük a veszélyeket a többieknek. Mi vagyunk a fokozott állami szabályozás, a kormányzati ellenőrzés és a végzetes, kurvafóbiás megbélyegzés kísérleti terepe. Életveszélyes körülményeknek vagyunk kitéve, és elvárják tőlünk, hogy túléljük. Ezt nem tűrjük tovább.

Amikor növekszik a társadalmi egyenlőtlenség, mi, kanári madarak vagyunk azok, akiket ez elsőként érint. Morális pánik idején a szexmunkások szabályozása, elnyomása mindig az állam első lépései között van, amely a nők, a migránsok, a queer és transznemű emberek szabadságának és jogainak hanyatlását jelzi mindenütt. Például a spekulum (vagy hüvelytükör) első széles körű alkalmazása a 19. századi brit szexmunkások nemi szerveinek szabályozására szolgált, és az orvosi kísérletezés sem idegen a testünktől. Napjainkban, a 2018-as, FOSTA néven ismert törvény illegalizálta a prostitúcióról szóló online beszédet - és most mindannyian érezzük ennek a következményeit a rendkívül restriktív, úgynevezett "közösségi irányelvek" megjelenésében, amelyek cenzúrázzák a szexualitást az egész interneten.

Puszta láthatóságunk célponttá tesz minket. Sokakat felháborít, dühít a szexmunkásokat nyilvános térben látni, mert azzal, hogy nyíltan és láthatóan átvesszük az irányítást saját testünk és szexualitásunk felett, felforgatjuk és fenyegetjük a patriarchális uralmat. A politikusok szerint a mi kellemetlen, izgató, deviáns, dacos közösségünknek szigorú állami ellenőrzés alatt kell állnia, a saját "védelmünk" érdekében.

De a jelenlegi prostituáltak "védelméről" szóló törvény valójában kit véd? NEM azon testvéreinket, akik az utcán dolgoznak, és nem kapnak rendőri segítséget, amikor késeléses támadások érik őket. NEM azt a szexmunkást, aki bevételének felét az államilag szabályozott bordélyház tulajdonosának köteles leadni. NEM azt a munkavállalót, akinek a bankszámláját a Berliner Sparkasse egyik napról a másikra megszünteti, mert a szexmunka rajta van a "káros munkák" listáján, közvetlenül a szerencsejáték-üzletek és a környezetromboló cégek mellett.

"De a szexmunka legális" - mondják egyesek, - "tehát nem lehet olyan rossz a helyzet".

A szexmunkások megbélyegzése azonban továbbra is olyan kirívó, hogy a kormány a prostitutált-védelmi törvény értékelését a Kriminologisches Forschungsinstitut Niedersachsenre, vagyis az "Alsó-szászországi Kriminológiai Kutatóintézetre" bízta. Ezek szerint még mindig bűnözőnek számítunk? Úgy tűnik, a kormány szerint igen. A kötelező szexmunkás igazolvány olyan, mintha skarlátvörös betűvel lennénk megbélyegezve: bűnözőnek állít be minket, még akkor is, ha semmi rosszat nem tettünk.

A Kriminológiai Kutatóintézet arról tájékoztatta a kormányt, hogy a 3 évig készülő jelentésük NEM fog szakpolitikai ajánlásokat tartalmazni. Ez nekünk tökéletesen megfelel - az intézetnek ugyanis nincs joga rá, hogy megmondja, hogyan kellene szabályozni az életünket és testünket. Kizárólag mi, szexmunkások vagyunk a saját túlélésünk szakértői, senki más.

Mi “kanárik” egy rendkívül interszekcionális közösség vagyunk, rengeteg személyes élettapasztalattal - és ezért rálátásunk van nagyjából minden igazságtalanságra és méltánytalanságra, amit csak meg tudsz nevezni. Bioindikátor fajként mi vagyunk az elsők, akik a bőrünkön érezzük ezeket az igazságtalanságokat. Nemcsak szexmunkásként, hanem queer és transznemű emberként, színesbőrűként, bevándorlóként, fogyatékkal élőként, neurodiverz emberként, szegény emberként, munkásként.

Saját szexmunkás tapasztalatainkból kiindulva tehát négy olyan követelésünk van, amelyek, ha megvalósulnak, tartósan csökkenteni fogják a jelenleg tapasztalt intézményi ártalmakat, biztosítják a szexmunkások megélhetését, és élhetőbb jövőt teremtenek számunkra, illetve közösségeink és családjaink számára:

  1. Követeljük a szexmunkások regisztrációs kötelezettségének megszüntetését Németországban.​

  2. Követeljük, hogy az Alsó-szászországi Kriminológiai Kutatóintézet a prostituált-védelmi törvény értékelése során vegye figyelembe a szexmunkások széles körű tapasztalatait mind a kutatási szakaszban, mind a kutatási eredmények kiértékelésében. Követeljük, hogy a kormány kérje ki a szexmunkások véleményét a törvényreform és szakpolitikai ajánlások kidolgozása során.

  3. Követeljük, hogy a Berliner Sparkasse és az összes többi magán pénzintézet hagyjon fel a szexmunkásokat diszkrimináló gyakorlataival.

  4. Követeljük, hogy a schönebergi rendőrség vegye komolyan az utcai szexmunkások elleni támadásokat, illetve reagáljon azonnal és teljes erőbedobással. Követeljük, hogy a rendőrség, és különösen a schönebergi önkormányzat - és általában Berlin - álljon elő egy tervvel az utcai szexmunkások elleni erőszak megelőzésére. Nem hagyjuk, hogy eldobhatóként kezeljenek minket!

Ma, a Nemzetközi Szexmunkás Napon ismét itt vagyunk mi, “kanárik”, hogy emlékeztessünk mindenkit: ami most még csak minket, szexmunkásokat érint, az rövid idő múlva titeket is érinteni fog. Ezért kell összefognunk: hogy elutasítsuk ezt a rendszert, amely szabályozza a testünket és a munkánkat; amely nem biztosítja az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz és a banki szolgáltatásokhoz való alapvető jogainkat; és ami a szexmunkások megbélyegzését propagálja – mert mindez a rendőrség hanyagságához, továbbá az erőszak és megfigyelés növekedéséhez vezet. Felszólítjuk a kormányt, azokat, akik bűnözőként kezelnek minket, a bankokat, a szexmunka-ellenes “feministákat” és a kurvafóbiásokat: hallgassatok végre meg minket, és teljesítsétek a követeléseinket!

Ha a szexmunkások elnyomása elleni küzdelmet a közös felszabadulás felé vezető utunk középpontjába helyezzük, akkor egy emancipáltabb, egyenjogúbb jövőt teremtünk mindenki számára. Mi vagyunk a lándzsa hegye, és mint ilyenek, nem engedhetjük, hogy továbbra is kárt okozzanak nekünk, nektek, a közösségeinknek. A szexmunkások jogai queer jogok. A szexmunkások jogai a színesbőrű emberek jogai. A szexmunkások jogai a migránsok jogai. A szexmunkások jogai a fogyatékkal élők jogai. A szexmunkások jogai a transznemű emberek jogai. A szexmunkások jogai a munkavállalók jogai. A szexmunkások jogai emberi jogok.

Halljátok meg kanári-kiáltásunkat: harcoljatok a szexmunkások jogaiért, harcoljatok mindannyiunkért!

bottom of page